A gyártóm az EU-n kívül található — ki intézi a termékpasszust?

Az EU-importőr intézi a termékútlevelet, nem maga a gyártó

Ha a gyártó az EU-n kívül található, a digitális termékútlevél felelőssége a gyakorlatban arra az személyre hárul, aki a terméket az EU-ban forgalomba hozza: az importőrre. Az ESPR ugyanis különbséget tesz a gyártó (aki a terméket ténylegesen előállítja) és a Szövetségben a megfelelésért felelős piaci szereplő között. Ha a gyártó az EU-n kívül található, ezt a szerepet általában az importőrre, vagy az erre a célra a gyártó által kijelölt meghatalmazott képviselőre hárul. Magát az útlevelet nem szükséges a gyártónak összeállítania — arról van szó, hogy az adatok rendelkezésre állnak, és az EU-n belül valaki felelős a pontosságukért és elérhetőségükért.

Akire ez vonatkozik, és akire nem

Ez a különbségtétel az ESPR delegált aktusa alá tartozó összes terméknél játszik szerepet, amelyeket az Európai Unión kívüli fél állít elő. Ruházati és textiltermékek esetében ez azt jelenti: amint a textilre vonatkozó szektorspecifikus követelmények érvénybe lépnek, az a importőr kerül képbe, aki az öltözetet egy harmadik országból az EU piacára hozza — nem a gyár a származási országban. Ez azokra a helyzetekre vonatkozik, ahol ténylegesen az EU-ba történő behozatalról van szó. Nem vonatkozik azokra a gyártókra, akik maguk az EU-ban telepedtek meg (ezek a közvetlen felelős piaci szereplők), és nem vonatkozik automatikusan a közvetítő felekre sem, akik a terméket csak az EU-n belül továbbértékesítik anélkül, hogy maguk behozták volna — ezeknek más, könnyebb kötelezettségeik lehetnek. Ha kétség merül fel abban, hogy ki számít importőrként egy adott láncban, az ESPR szövege maga az irányadó.

Még nincs rögzített dátum, de egyértelmű ütemterv van

A ruházati és textiltermékek termékútlevele még nem rendelkezik meghatározott hatálybalépési dátummal. Az ESPR 2025–2030 közötti időszakra vonatkozó munkaterve egy, a 2027-ben várhatóan elfogadandó, a textilre vonatkozó delegált aktust említ, amelynek első kategóriája a nyolcvan százalék vagy több textilszálból álló ruházati és textiltermékek. Amíg ez a delegált aktus nem kerül közzétételre, nincs konkrét kötelezettség a szektor számára. Addig sem változik a gyártó, importőr és meghatalmazott képviselő közötti szereposztás: ezek a keretek már az ESPR-ben meg vannak határozva, csak az a pillanat nem, amikor a textilre érvénybe lépnek. Amint a határozat közzé kerül, az a dátum itt lesz feltüntetve.

Mit jelent ez a gyakorlatban

Aki az EU-n kívüli gyártótól szállít be ruházatot vagy textilt, jól teszi, ha most már felmérést végez abban, hogy a lánc melyik szereplője milyen szerepet tölt be. Először: ellenőrizni kell, hogy az EU-ba történő behozatalról van-e szó, és ha igen, ki végzi el ezt a behozatalt — gyakran az, aki importőrként kerül megjelölésre. Ezt követően: meg kell állapítani, hogy az EU-n kívüli gyártó kijelölt-e meghatalmazott képviselőt, és ha igen, mit csinál és mit nem csinál ez a képviselő. Azután: meg kell állapodni a gyártóval arról, hogy mely termékadat állnak rendelkezésre — anyagösszetétel, származás és az útlevélhez szükséges egyéb információ — mert ezeket az adatokat valahonnan be kell szerezni, és a gyártó az erre a célra az információforrás, még akkor is, ha végső soron az importőr felel az útlevélért. Végül: előzetesen gondolkodnia kell azon, hogy ki állítja össze és hostol technikai szempontból az útlevelet, hogy ez ne csak a kötelezettség hatálybalépésekor kerüljön rendezésre. Az olyan márkák és importőrök számára, akik ezt a szerepet magukra veszik, az olyan platform, mint a texpas.eu, összeállítja az útlevelet a gyártó vagy importőr által szolgáltatott adatok alapján, azt tíz éven keresztül hosztálja, és biztosítja a QR-adathordozót — azonban az alapul szolgáló adatok pontosságáért a felelősség az importőrként vagy meghatalmazott képviselőként szereplő piaci szereplőnél marad.

Ez hol található: az ESPR 28. és 29. cikke

Az importőrök kötelezettségei az (EU) 2024/1781 (ESPR) rendelet 29. cikkében szerepelnek: ezben írják le, hogy mit várnak el egy importőrtől, amikor egy EU-n kívülről származó terméket kerültet a piacra. Ugyanez a rendelet 28. cikkében szabályozza az erre felhatalmazott képviselő szerepét: egy olyan szereplő, akit az EU-n kívüli gyártó kijelölhet, hogy helyette bizonyos feladatokat végezzen. Ez a két cikk közösen azt határozza meg, hogy még akkor is, ha a gyártó az Unión kívül található, mindig van az EU-n belül egy olyan szereplő, aki a betartásért felelős.

Aki már most egy EU-n kívüli gyártóval dolgozik, a legjobb megoldás, ha meghatározza a szerepmegosztást az ellátási láncban, és kérelmezi a termékadatokat a gyártótól, így amikor a textilre vonatkozó meghatalmazott jogirat megjelenik, nem lesz elmaradás.

Ennek az alapja

Maga a rendelet az EUR-Lex oldalon érhető el. Minden megállapítás után hivatkozunk; nem kell nekünk hinnie.

Mit kell konkrétan tennie

Mit várnak önnel

Amikor a ruhákat vagy textileket az EU-n kívül gyártják, és onnan kerülnek az európai piacra, a termékpaszport felelősségének nagy része áttolódik arra a félre, amely az EU-ban hozza forgalomba a terméket. A gyártó maga az EU-s felügyelet hatálya alá nem tartozik, és éppen ezért az ESPR (2024/1781 (EU) rendelet) 29. és 28. cikke szabályozza, hogy ki veszi át ezt a szerepet.

Az importőr lesz a kijelölt fél

Az ESPR 29. cikke kötelezettségeket ír elő az importőr számára: annak a félnek, aki az EU-n kívüli országból hozza forgalomba a terméket az európai piacon. Egy 10 és 100 közötti alkalmazottal rendelkező vállalkozat számára, amely ruhákat vagy textileket vásárol egy gyáramtól például Bangladesben, Törökországban vagy Kínában, ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a termékpaszport nem automatikusan az a gyár szállítja. Az importőrnek ellenőriznie kell, hogy a paszport rendelkezésre áll-e, helyes-e, és hogy a terméken lévő QR-adathordozón keresztül elérhető-e. Aki bizonytalan abban, hogy ez a szerep az saját vállalkozására vonatkozik-e, részletesebb magyarázatot talál a Importőr vagy gyártó vagyok-e az ESPR szerint?.

Ellenőrzés a forgalomba hozatal előtt

Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy a paszport ellenőrzése az EU-ban történik meg, mielőtt az öltözék a piacra kerülne, nem ezt követően. Egy nagyobb jogi osztállyal nem rendelkező vállalkozat számára ez gyakran az beszerzési folyamat új lépése: a minőségellenőrzés és a termékek ellenőrzése mellett egy olyan ellenőrzés jön létre, amely kifejezetten a paszport meglétét és helyességét vizsgálja. Ez előírja az összehangolást a gyártóval abban a tekintetben, hogy mely adatok kerülnek átadásra és milyen formában.

Egy meghatalmazott képviselő mint alternatíva

Az ESPR 28. cikke lehetőséget biztosít arra, hogy az EU-n kívüli gyártó meghatalmazott képviselőt jelöljön ki, aki nevében az EU-ban eljár. Egy közepes méretű ruhaipari vállalkozat számára ez releváns, ha a gyártó maga egy nagyobb fél, amely több európai vevő számára dolgozik, és az adminisztratív terhet szívesebben központosítja. Ebben az esetben a paszportért való felelősség ezen a képviselőn keresztül folyik, és nem (csak) az importőrön keresztül. Ekkor fontos, hogy egyértelműen rögzítse, hogy pontosan ki tölt be ezt a szerepet, és mely adatok mely fél által kerülnek átadásra.

A saját márka nem egyszerűsíti a helyzetet

Az olyan vállalkozatok számára, amelyek saját márkájuk alatt gyárttatnak az EU-n kívüli gyárammal, egy újabb réteg jön hozzá: egyszerre márkatartó és (általában) importőr. Aki erről többet szeretne megtudni, további információt talál a Ruha- és textiltermékeket értékesítek a saját márkám alatt — milyen kötelezettségeim lesznek? és a Saját márkám alatt ruhákat gyárttatunk — ki készíti el a passszust? oldalakon. A szerepek kombinációja nem jelenti azt, hogy két paszport szükséges, de azt igen, hogy világosan kell lennie, hogy a saját vállalkozaton belül ki felelős az adatok átadásáért annak a félnek, amely a paszportot összeállítja.

Ahol hibák történnek a gyakorlatban

Az EU-n kívüli gyártókat alkalmazó vállalkozásoknál több olyan helyzet is rendszeresen előfordul.

A gyártó csak egy termelési dossziét vagy minőségtanúsítványt szállít, és a vállalkozat abból indul ki, hogy ez ugyanaz, mint egy termékpaszport. Ez nem így van: a paszport meghatározott, strukturált adatokat igényel, amelyeket QR-kódon keresztül lehet feltárni, nem pedig egy különálló tanúsítványt.

Egy másik helyzet: az EU-n kívüli több gyártóval működik az összes gyüjtemény szakasza, és a vállalkozaton belül senki sem rendelkezik áttekintéssel arról, hogy mely gyártó mely adatokat már átadta. Az eredmény az, hogy a gyűjtemény egy része érvényes paszport nélkül kerül az EU-s piacra, anélkül, hogy ezt előzetesen észrevennék.

Egy harmadik: a vállalkozat úgy gondolja, hogy az EU-n kívüli gyártó felelős marad, még az EU-ba történő behozatal után is. Azonban abban a pillanatban, amikor a termék az európai piacra kerül, a felelősség az importőrön vagy a meghatalmazott képviselőn van, nem magán a gyártón — aki az EU-s szabályozás hatálya alá nem tartozik.

Egy negyedik helyzet akkor alakul ki, amikor egy vállalkozás egyszerre importál és más üzleteknek vagy platformoknak továbbad. Az ellátási lánc során felmerülő bizonytalanság arról, hogy ki milyen szerepet játszik, néha ahhoz vezet, hogy senki sem érzi magát felelősnek az útlevélért. Akik ebben a szerepben vannak, számára a saját kötelezettségeik és a vásárlók kötelezettségei közötti különbségtétel részletesebben ki van fejtve a Milyen kötelezettségei vannak egy ruha- és textiltermék forgalmazójának vagy kereskedőjének? és a nagykereskedelemmel foglalkozom textíliában, milyenek az én kötelezettségeim a termékútlevél esetében.

Egy ötödik: a saját webshop keretében történő értékesítés és egy EU-n kívüli gyártó kombinációja esetén az szem elől tévesztik, hogy az importőri kötelezettség itt is érvényes, függetlenül az értékesítési csatornától. Aki piactéren keresztül értékesít, összevetheti saját helyzetét a Mit jelent a termékpasszus, ha ruha- és textiltermékeket online piactéren keresztül értékesítek?.

Mit rögzíthet

Azoknak a vállalkozásoknak, amelyek az EU-n kívüli gyártókkal dolgoznak, praktikus néhány dolgot írásban rögzíteni, például a beszerzési szerződésben vagy egy külön mellékletben:

Mely fél szolgáltatja az adatokat a termékútlevélhez: a gyártó, egy meghatalmazott képviselő vagy a saját vállalkozás importőrként.
Pontosan mely adatokat szolgáltat a gyártó (anyagösszetétel, származás, gyártási folyamat) és milyen formában és nyelven.
Ki felel az adott vállalkozáson belül az elszállított adatok ellenőrzéséért, mielőtt a termék az EU-s piacra kerül.
Kijelöltek-e gemachtigde vertegenwoordiger az ESPR 28. cikke szerint, és ki az a képviselő.
Hogyan kezelik a kollekcióban vagy a gyártási folyamatban bekövetkezett változásokat, és ki szólítja fel a gyártót ezzel kapcsolatban.
Kollekcióként vagy termékvonalként készített áttekintés arról, hogy mely gyártó mely termékeket szállít, így ellenőrzés során gyorsan világos, melyik útlevél melyik cikkhez tartozik.

Aki még nem tudja pontosan, hogy saját vállalkozása milyen szerepet játszik ebben az ellátási láncban, általános áttekintést talál a Ki felelős a ruha- és textiltermékek termékpasszusáért?. És akik azt szeretnék tudni, hogy milyen következményei vannak annak, ha ez nem rendben van, részletes magyarázatot találnak a Mi történik, ha nem rendelkezem termékpasszussal a ruha- és textiltermékemhez?.

Ez nem jogi tanácsadás. Ez az oldal általános információt nyújt az ezzel az platformmal kapcsolatos szabályozásról. Nem ismerjük az Ön helyzetét. Amennyiben kétségei vannak az Ön helyzetét illetően, forduljon ügyvédhez vagy a megfelelő felügyeleti szervhez.

AI-val írva a fenti forrásokra alapozva, emberi ellenőrzéssel 2026-08-22-én. Valami nincs rendben? Jelezze nekünk — a javításokat előnyben részesítjük.