texpas.eu
Bejelentkezés Regisztráció

Mit jelent a termékpasszus, ha az EU-n kívülről importálok ruházkodási és textiliparból?

Az importőrök saját kötelezettségeket kapnak az ESPR alatt

Aki az EU-n kívülről ruházati cikket vagy textilterméket importál, az ESPR szerinti importőrnek minősül, és ezáltal saját szerepe van a digitális termékpasszport rendszerében, amely független a gyártótól. Az ESPR 29. cikke az importőrökre több kötelezettséget ró: meg kell vizsgálni, hogy létezik-e digitális termékpasszport, és hogy az megfelel-e az előírásoknak, saját nevet és kapcsolattartási adatokat kell rendelkezésre bocsátani, dokumentációt kell megőrizni, és együtt kell működni a felügyeleti hatóságokkal, ha azok erre felszólítanak. Emellett a vámhatóság is szerepet játszik az importálás során: az ESPR 15. cikke előírja, hogy a vámhatóság az áru szabad forgalomba bocsátásakor ellenőrizheti, hogy passzport van-e jelen, és hogy az adatok az áruban megfelelnek-e az előírásoknak. Az importálás során a termékpasszport tehát nem csak az eredeti ország gyártóját érinti, hanem azt is, aki az árucsalád az EU-ba hozza.

Kire és mely termékekre vonatkozik ez

Ez azokra vonatkozik, akik valóban importőrként működnek: azok, akik egy kledingsstuk vagy textilterméket az EU-n kívüli országból először hoznak az EU piacára. Egy EU-s üzlet vagy nagykereskedés, amely EU-ban már letelepedett szállítótól beszerzést végez, ebben a tekintetben nem működik importőrként, még ha az áru eredetileg az EU-n kívül készült is — az importőri kötelezettségek ekkor arra a félre hárul, amely azt korábban már importálta. Azoknak a márkáknak és gyártóknak, amelyek maguk az EU-ban termelnek, nem vonatkoznak ezek a specifikus importkötelezettségek; rájuk a gyártó kötelezettségei vonatkoznak. Ez a téma szintén abban az irányban korlátozódik, amit az importőrtől magától követelnek: mely adatok keljen pontosan a passzportban, és azokat hogyan rögzítik, az ESPR más részeiből és a textil- és ruházkodási termékekre kifejezetten kidolgozott delegált aktusból következik.

Még nincs fix dátum, de van egy irány

Az, hogy ezek a kötelezettségek a ruházkodási és textil termékekre konkrétan mikor lépnek hatályba, még nem tisztázott. Az ESPR 2025-2030 közötti időszakára vonatkozó munkatervében említésre kerül egy textilre vonatkozó delegált aktus, amelyet várhatóan 2027-ben fogadnak el, a nyolcvan százalék vagy több szálat tartalmazó ruházkodási termékek legelső kategóriaként. Mindaddig, amíg ez a delegált aktus meg nem jelenik, és az abban említett hatályba lépési dátum nem ismeretes, az ESPR 29. cikkéből fakadó importőri kötelezettségek és a 15. cikkéből fakadó vámműveletek még nem vonatkoznak kifejezetten a ruházkodási és textil termékekre. Amint a delegált aktus közzétételésre kerül, és konkrét dátum válik ismertté, azt itt közölni fogjuk.

Amit egy importőr már most előkészíthet

A gyakorlatban az importőrre nézve a következőkre fordul: az alábbiak sorrendjében általában kezelik ezt. Elsőként azt kell világosan megállapítani, hogy az adott szereplő szerepe az ellátási láncban valóban az ESPR szerinti importőr szerepe-e, azaz, aki az árucsalád első ízben egy harmadik országból az EU piacára hozza. Ezt követően fontos rálátást nyerni arra, hogy a gyártó vagy szállító az EU-n kívül mely adatokat rögzít már az árucsalád vonatkozásában, mivel a passzport ezekből a forrásdatokból állítódik össze, és egy importőrnek a gyakorlatban gyakran vissza kell tudnia ezekre támaszkodni. Ezt követően releváns meggondolni, hogyan kerülnek az adott importőr neve és kapcsolattartási adatai az árucsalád mellé, amint azt a 29. cikk előírja, és hogyan őrizzenek meg dokumentációt, hogy azt szükség esetén be lehessen mutatni. Végül célszerű tekintetbe venni, hogy a vámhatóság az árucsalád szabad forgalomba bocsátásakor rákérdezhet a passzportra; egy olyan szállító vagy platform, amely a passzportot már előkészített állapotban tartja, mielőtt a szállítmány az EU-s határt átlépné, elkerüli, hogy ezt az importálás során kell még rendezni.

Az alap: az ESPR 15. és 29. cikke

A fentiekben leírtak közvetlenül az ESPR két cikkéből következnek (2024/1781/EU rendelet). A 29. cikk az importőrök kötelezettségeit írja le, beleértve a digitális termékpasszport jelenlétének és megfelelőségének ellenőrzését, valamint saját adatainak közlését. A 15. cikk a digitális termékpaszporttal kapcsolatos vámkezeléseket szabályozza, különösen a termékek szabad forgalomba bocsátásakor. A pontos szövegezéshez és a teljes szöveget az EU-rendelet maga a megfelelő forrás.

Aki már most textilit vagy ruházati terméket importál az EU-n kívülről, a legjobb, ha felmérést készít arról, hogy saját szállítói milyen adatokat rögzítenek már az anyagról, az eredet helyéről és az összetételről, hogy ez az alapok megvannak, amint a textilre vonatkozó delegált jogi aktus és a hozzá tartozó időpontok ismertté válnak.

Ennek az alapja

Maga a rendelet az EUR-Lex oldalon érhető el. Minden megállapítás után hivatkozunk; nem kell nekünk hinnie.

Mit kell konkrétan tennie

Mit várnak önnel

Aki ruhákat vagy textileket importál az EU-n kívülről, az az ESPR szerint az importőr — és ez egy olyan megjelölés, amelynek saját kötelezettségei vannak, függetlenül attól, hogy a gyártó a világ másik végén mit tesz. Az ESPR 29. cikke (2024/1781 EU rendelet) rögzíti, hogy mit kell az importőrőktől elvárni, amint a termékek egy delegált jogi aktus hatálya alá esnek. A 15. cikk ehhez hozzáadja a vámoldali aspektust: a termékpasszport a határon is szerepet játszik.

Annak ellenőrzése, hogy a termék megfelel-e az előírásoknak a kereskedelmi forgalomba hozatal előtt

Az ilyen méretű vállalat számára ez általában azt jelenti, hogy a vállalaton belül valaki felelős ezért az ellenőrzésért, mielőtt a szállítmányt ténylegesen az EU-piacra kínálnák. Ez nem az a kérdés, hogy levelet küldünk a gyártónak és várunk — az a vállalat által végrehajtott ellenőrzésről van szó, amelyet az vállalat maga tudni fog igazolni. Ruházat és textil esetében ez a gyakorlatban a következőt jelenti: ellenőrizni, hogy van-e termékpasszport, hogy a passzport a megfelelő termékhez van-e rögzítve, és hogy az abban szereplő adatok megfelelnek-e annak, amit valójában importálnak.

Annak ellenőrzése, hogy a termékpasszport jelen van-e és hozzáférhető-e

Az importőrtől azt kell elvárni, hogy ellenőrizze, hogy a passzport létezik-e, és hogy az adathordozón (általában QR-kód) keresztül elérhető-e a terméken vagy a csomagoláson. Az importőr, aki több gyártóval dolgozik — például egy kabát az A gyártótól, amelynek bélése máshol készül — jól tudja, hogy ki melyik rész adatait szolgáltatja; lásd az én ruházati termékemet több gyártó készíti, ki szolgáltat mely adatokat. Ez megakadályozza, hogy egy passzport ugyan létezik, de nem teljes az olyan termék számára, amelyet ténylegesen értékesítenek.

Saját név és elérhetőségi adatok feltüntetése

A 29. cikk az importőrőktől elvárja, hogy a terméken, a csomagoláson vagy a csatolt dokumentációban feltüntessék nevüket, bejegyzett kereskedelem nevüket vagy védjegyüket és elérhetőségi adataikat. Az olyan importőr számára, aki maga nem gyártó, ez egy konkrét, egyszeri intézkedés termékvonalonként — de olyan, amely könnyen elfelejthető, amikor a csomagolást a gyártó már meghatározta.

Korrekciós intézkedések meghozatala a nem megfelelőség esetén

Ha az importőrnek oka van feltételezni, hogy egy termék nem felel meg az előírásoknak, tőle azt kell elvárni, hogy ne hozza kereskedelmi forgalomba, amíg a megfelelőséget el nem érte — és hogy tájékoztassa a gyártót és a piaci felügyeleti hatóságokat, ha a termék már kereskedelmi forgalomban van. Ez egy dokumentált folyamatot követel: aki értékel egy jelet, és mi történik egy olyan szállítmánnyal, amely már úton van vagy már a raktárban van.

Dokumentáció megőrzése és bemutatása a hatóságoknak

A 29. cikk elvárja, hogy az importőr megőrizze a termékpasszport másolatát (vagy azt az információt, amely abban lennie kellene), és kérésre bemutassa azt a felügyeleti hatóságoknak, akkor is, ha a gyártó az EU-n kívül van és maga közvetlenül nem felelős a felügyeleti hatóság előtt.

Vámvizsgálatokat figyelembe vevő hozzáállás

Az ESPR 15. cikke a termékpasszportot a vámeljáráshoz kapcsolja: a termékek szabad forgalomba hozatalánál a passzport jelenléte az ellenőrzendő tárgy része lehet. Az importőr számára ez azt jelenti, hogy a hiányzó vagy nem működő passzport nem csak piac problémája, hanem a határon közvetlenül is lehet probléma, még az importőr tárolója előtt.

Ahol hibák történnek a gyakorlatban

Az EU-n kívülről importáló vállalatoknál néhány helyzet ismétlődik meg:

  • A gyártó általános termékpasszportot szolgáltat egy kollekcióhoz, de az importőr egy változatot értékesít (más szín, más szálkeverék), amelyre az adatok nem pontosak.
  • A címkén lévő QR-kód egy olyan oldalra hivatkozik, amely már nem létezik vagy nem érhető el magyarul, miközben az importőr ezt csak egy kereskedelem lánc panaszait követően veszi észre.
  • Egy szállítmányt a vámhatalon késleltetnek, mivel a vállalaton belül senki sem tudott magyarázni, hogy a passzport mire utal vagy ki állította össze az adatokat.
  • Az importőr azt feltételezi, hogy a gyártó "gondoskodik a passzportról", anélkül, hogy ezt bármi rögzítené — és egy ellenőrzés során azt fedezi fel, hogy semmit sem szállítottak. Lásd még: Beszállítóm nem biztosítja az adatokat — mit tegyek?
  • Egy olyan ruháznemi terméknél, amelyet részben külföldön konfekcionálnak, feltételezik, hogy a konfekcionálás helye nem releváns a passzport szempontjából, pedig ez olyan adat lehet, amely lekérdezésre kerülhet — lásd: Fel kell-e tüntetnem az öltözködési helyet a termékpasszusban?

Mit rögzíthet

Egy olyan importőr számára, aki külföldi gyártókkal dolgozik, praktikus, ha előzetesen több dolgot írásban rögzít, ahelyett hogy arra támaszkodna, hogy a szállítás során majd minden rendben lesz:

Ez nem jogi tanácsadás. Ez az oldal általános információt nyújt az ezzel az platformmal kapcsolatos szabályozásról. Nem ismerjük az Ön helyzetét. Amennyiben kétségei vannak az Ön helyzetét illetően, forduljon ügyvédhez vagy a megfelelő felügyeleti szervhez.

AI-val írva a fenti forrásokra alapozva, emberi ellenőrzéssel 2026-08-22-én. Valami nincs rendben? Jelezze nekünk — a javításokat előnyben részesítjük.