Mit tegyek azzal a készlettel, amely már ott van, amikor a szabályok bevezetésre kerülnek?

Még nincs megállapított szabály, de van egy rögzített keretrendszer

Az olyan készletekre, amelyek már jelen vannak, amikor a digitális termékútlevél kötelezettség hatályba lép, jelenleg nincs megállapított szabály. Az ESPR (2024/1781 EU rendelet) egy keretrendelet: rögzíti, hogy termékútleveleket lehet kötelezővé tenni és milyen eljárás szerint történik ez, azonban a konkrét követelmények termékkategóriánként — beleértve azt a kérdést is, hogy hogyan kell kezelni az olyan termékeket, amelyek már készletben vannak, amikor a kötelezettség hatályba lép — termékkategóriánként külön delegált aktusban kerülnek kidolgozásra. Textilok és ruházati termékek esetében ez az aktus még nem létezik. Amint az megjelenik, valószínűleg tartalmaz majd egy rendelkezést az érvénybelépés időpontjáról és arról a kérdésről, hogy ez az időpont a gyártás, az importálás vagy a piacra hozatal időpontjához kapcsolódik-e.

Ruházati termékek és textilok esetében, nem minden felhasználási cikkhez

Ez a téma olyan ruházati márkavállalatokra, importőrökre és private label-partnerekre vonatkozik, amelyek textiltermékeket tartanak készletben — raktári készletet, szállítás alatt lévő szállítmányokat vagy még el nem adott kollekciókat. Ez kifejezetten az ESPR-ből fakadó kötelezettségre vonatkozik, amely az 1. cikke szerint keretrendszert hoz létre az Európai Unióban az ökológiai tervezésre, és delegált aktusok útján termékkategóriánként követelmények kitűzésének lehetőségét biztosítja. Textilok és ruházati termékek esetében ez a keretrendszer még nincs kitöltve. Ezért kifejezetten nem vonatkozik más olyan kötelezettségekre, amelyek esetleg már érvényben vannak, például a szálösszetétel címkézésére — ezek a kérdések kívül esnek ezen a rendeletben és ezen a válaszon. Az itt tárgyalt keretrendszer szintén nem vonatkozik azokra a termékkategóriákra, amelyekre már delegált aktus született; ott más időpontok és más átmeneti rendelkezések lehetnek érvényben.

Mi van rögzítve, és mi nincs még

Konkrét időpontja nincs annak, hogy a ruházati termékek és textilok kötelezettségei mikor lépnek hatályba. Az viszont ismert: az ESPR 18. cikkéhez tartozó munkaprogramban a textil prioritárius termékkategóriaként szerepel, és e kategória delegált aktusa 2027-ben várható, az olyan ruházattal kezdve, amelynek textilszálgehalma nyolcvan százalék vagy annál nagyobb. A kötelezettség tényleges hatálybalépési időpontja általában később liegt, mint a delegált aktus közzétételének időpontja, és ide előzetesen 2029 körül várható — ez egy becslés, nem egy rögzített adat. Amíg a delegált aktus meg nem születik, textilok és ruházati termékek esetében nincs digitális termékútlevél-kötelezettség, és ezért nincs szabály a meglévő készlet kezeléséről.

Mit jelent ez a gyakorlatban

Az olyan készletekre, amelyeket most tartanak vagy vásárolnak meg, jelenleg semmi sem kötelező a digitális termékútlevél terén — ez a kötelezettség egyszerűen még nem létezik e termékkategória esetében. Amint a textilokra vonatkozó delegált aktus megjelenik, az első lépés az abban foglalt átmeneti rendelkezés megtekintése: a hasonló EU-termékszabályozásoknál az érvénybelépés időpontja általában ahhoz az időponthoz kapcsolódik, amikor egy termék először kerül piacra, nem pedig a gyártás vagy az importálás időpontjához — de hogy a textilok esetében is így rögzítik-e, az jelenleg még nem ismert. A második, gyakorlati lépés annak az adatnak a rendben tartása, amely egy útlevél összeállításához szükséges — anyagösszetétel, származás, gyártási folyamat — a jelenleg már megvásárolt vagy gyártott termékek számára is. Ezek az adatok ugyanis szükségesek függetlenül attól, hogy végül meglévő vagy új készlethez használják-e őket, és gyakran könnyebb a gyártás időpontjában rögzíteni, mint később rekonstruálni. A harmadik lépés, amint a delegált aktus megjelenik, annak megállapítása, hogy a saját készlet a releváns referenciaidőpontban már piacra került-e vagy sem — e megkülönböztetés valószínűleg azt határozza meg, hogy a kötelezettség alkalmazandó-e.

Ennek alapja: az ESPR 1. és 18. cikke

Az ESPR 1. cikke (2024/1781/EU rendelet) a rendelet tárgyát és alkalmazási körét írja le: keretet állít fel a termékek környezetvédelmi teljesítményének javítására, amelyen belül termékkategóriánként konkrét követelmények határozhatók meg delegált határozatok útján. A 18. cikk az ezek szerinti delegált határozatok rangsorolásáról és tervezéséről szól, és a textíliákat említi mint olyan termékkategóriákat, amelyekre prioritást kell adni a követelmények kidolgozásában. Mindkét cikk azt mutatja, hogy a konkrét megvalósítás — ideértve az esetleges átmeneti szabályzatot a meglévő készletekre — csak magával a delegált határozattal jön létre, és nem kerül rögzítésre az alaprendeletben.

Mit kell most tenni?

Jelenleg nincs kötelező intézkedés a meglévő készletre nézve, mivel a textíliákra és ruházkodásra vonatkozó kötelezettség még nem létezik. Azonban okos lépés lenne már most feljegyezni, hogy termékkompozíció, származás és gyártási eljárás tekintetében mely adatok érhetők el termékkötegek vagy kollekciók szerint, hogy az információ ne vesszen el a delegált határozat megjelenéséig. Ezt az oldalt frissítjük, amint a textíliákra vonatkozó határozat közzé lesz téve, és több információ lesz elérhető a meglévő készletek kezeléséről.

Ennek az alapja

Maga a rendelet az EUR-Lex oldalon érhető el. Minden megállapítás után hivatkozunk; nem kell nekünk hinnie.

Mit kell konkrétan tennie

Mit várnak önnel

Az a készlet, amely már most az raktárban van, feltesz egy olyan kérdést, amelyre az ESPR-nek maga nem ad egyszerű választ: az a kötelezettség azokra a termékekre vonatkozik, amelyeket már a szabályok hatálybalépése előtt gyártottak és importáltak, vagy csak azokra, amelyeket ezt követően hoznak forgalomba? A (EU) 2024/1781 rendelet 1. cikke (Rendelet (EU) 2024/1781) általános értelemben szabályozza a tárgyat és az alkalmazási körét, de a "régi" és "új" készlet közötti pontos átmenet a termékkategóriák szerint kitöltésre kerül az (EU) 2024/1781 rendelet 18. cikke alapján felkészített delegált aktusok révén. A ruházat és textil esetében ez az aktus még nem létezik. Ami azonban már elmondható, az azt érinti, hogy egy vállalat hogyan készül fel erre okosan anélkül, hogy egy még nem létező szövegre várakozna.

Tudni kell, hogy melyik készlet mikor lett legyártva vagy importálva

Egy tíz és száz közötti alkalmazottakkal rendelkező vállalat számára ez elsősorban a következőket jelenti: rendben kell tartani az adminisztrációt. Hogy egy terméket mikor hoztak forgalomba — a gyártás, import vagy első értékesítés dátuma — később valószínűleg meghatározza, hogy a útlevél kötelező-e vagy sem. Aki ezt most nem tudja kollekciónként vagy tételenként igazolni, gyengébb helyzetben lesz a szabályok bevezetéskor, mint aki ezt meg tudja tenni.

Meg kell különböztetni az EU-piaci készletet és az egyéb helyekre szánt készletet

Az EU-n kívül is értékesítő vállalatoknak praktikus, ha képesek a készletet a rendeltetési hely szerint osztani. Elképzelhető, hogy a kötelezettség csak azokra a termékekre vonatkozik, amelyeket az EU-ban ténylegesen forgalomba hoznak; az az EU-n kívüli raktárba kerülő készlet ekkor valószínűleg nem tartozik alá. Anélkül, hogy egy olyan rendszer, amely ezt a megkülönböztetést rögzíti, ezt a megkülönböztetést utólag nehéz bizonyítani.

Ne menjünk előre a még nem rögzített kötelezettségek előtt

Egyes vállalatok úgy döntenek, hogy már most útleveleket készíttenek meglévő készlethez, elővigyázatosságból. Ez okos döntés lehet, de nem kötelezettség, amíg a delegált aktus ruházatra és textilre nem kerül közzétételre. Amit azonban már van értelme tenni, az a oldalon van leírva mit tudok már tenni, amíg a szabályok még nem véglegesek.

Ahol hibák történnek a gyakorlatban

Nincs tételenként rögzített gyártási dátum. Egy nagykereskedőnek több ezer darab van a raktárban, több beszállítótól több évszakon keresztül beszerezve, anélkül, hogy tételenként rögzítve lenne, hogy a terméket mikor gyártották vagy importálták. Ha a szabályok hatálybalépnek és átmeneti pillanat derül ki, nem lehet már rekonstruálni, hogy a készlet mely része esik az előtte vagy után.

Készlet, amely a határidő előtt "véletlenül" leárazásra kerül. Néhány vállalat mérlegeli, hogy a készletet gyorsan piacra dobja, közvetlenül a kötelezettség hatálybalépése előtt, hogy elkerülje a szabályozást. Ez nem garancia arra, hogy működik — a szabályozás a forgalomba hozatal időpontja alapján határozhat, nem az értékesítés a fogyasztónak időpontja alapján — és ez olyan döntést hoz létre, amely utólag nehéz véleményezni.

Zavartság a megsemmisítés és az egyszerűen otthagyott készlet között. Az el nem adott készlet néha megsemmisítésre kerül helyet szabadítani, anélkül, hogy gondolkodnának azon, hogy ezt később szabad-e anélkül. Ez a kérdés független a termékalaplevéltől, de a vállalatokat gyakran az új szabályok bevezetésével egy csapásra nézzék. Erről további információ az oldalon található megsemmisíthetik-e az eladatlan ruházati és textil-készletet.

Zavarba ejtő a másodkéz és visszáru-folyamatok között. Az anyag, amely visszatérkezik vagy amely másodkézen továbbértékesítésre kerül, nem mindig külön adminisztrálódik. Egy későbbi ellenőrzésnél akkor nem világos, hogy egy terméket "új forgalomba hozatallal" vagy másodkézen keringenek-e, holott ez a különbség lehet, hogy lényeges. Nézze meg az oldalon az oldalt vonatkozik-e a termékút a használt ruházatra és a visszaküldésekre.

Zavartság arról, hogy a "forgalomba hozatal" pontosan mit jelent az EU-raktárban lévő készlet számára. Egy importőr, aki készletet tart egy európai disztribúciós központban, de csak hónapokkal vagy évekkel később szállít az üzleteknek, gyakran nem tudja, hogy melyik időpont számít: az importálás időpontja vagy a tényleges szállítás időpontja az ügyfélnek. Ez a különbségtétel a ruházkodás és textil terén még nem rögzített, ezért nem lehet megállapítani, hogy erre mi fog vonatkozni.

Mit rögzíthet

Egy készletpartinként készített áttekintés a gyártás dátumáról, az importálás dátumáról és a származási országról, hogy utólag nyomon lehessen követni, hogy egy termék mikor került valójában piacra.
Az előirányzat-közigazgatásban történő feloszlás az EU-piacra szánt és az EU-n kívüli piacokra szánt termékek között, az említett felosztás elkészítésének és fenntartásának rögzített eljárásával.
Szállítói információk mappája partinként: ki a gyártó vagy importőr, és az adott fél milyen adatokat szolgáltat már az anyagösszetételről és származásról. Ez ugyanaz az információ, amely később szükséges lesz egy útlevélhez, és az már most történő összegyűjtése időt takarít meg, amikor az obliga konkrét lesz.
Egy belső megállapodás a régi készlet leértékeléséről vagy elszállításáról, világos indokkal, amely nem kizárólag egy olyan kötelezettség elkerülésére irányul, amely még nem is rögzített.
A forrás és dátum megjegyzése minden olyan feltevésről, amelyet a vállalat már most tesz az átmeneti szabályokról, hogy a delegált jogi aktus közzétételéhez könnyen ellenőrizhető legyen, hogy a feltevés még helytálló-e.
Egy visszaküldési és második kézből származó áramlások áttekintése, elkülönítve a "szokásos" készlettől, megjegyzéssel arról, hogy ezek a termékek hogyan érkeztek be.

Az ilyen dosszié összeállításakor célszerű már most figyelembe venni mire kell ügyelni a termékútlevél-szolgáltató kiválasztásakor, hogy a most összegyűjtött adatok később anélkül vihetők át egy útlevélrendszerbe, hogy ismétlődő munkát végezzünk. Az előirányzat-közigazgatás egy rögzített sablonnja azt megelőzi, hogy minden kollekcióban különböző módon rögzítésre kerüljön, és megkönnyíti egy lehetséges ellenőrzés során az egy teljes áttekintés gyors bemutatását.

Ez nem jogi tanácsadás. Ez az oldal általános információt nyújt az ezzel az platformmal kapcsolatos szabályozásról. Nem ismerjük az Ön helyzetét. Amennyiben kétségei vannak az Ön helyzetét illetően, forduljon ügyvédhez vagy a megfelelő felügyeleti szervhez.

AI-val írva a fenti forrásokra alapozva, emberi ellenőrzéssel 2026-08-22-én. Valami nincs rendben? Jelezze nekünk — a javításokat előnyben részesítjük.